Témavezetés
Szakdolgozat, diploma és PhD témavezetés és konzulensi tevékenység
Aktuális témák:
Az elmúlt években a kis moduláris reaktorok (Small Modular Reactors, SMR-ek) világszerte jelentősebb figyelmet kaptak, melyet fokozott biztonsági jellemzőik, rugalmas telepíthetőségük és kedvező gazdasági potenciáljuk indokol. Az SMR-ek tervezése ugyanakkor jelentős kihívásokat támaszt a determinisztikus, és ezáltal hatékony reaktorfizikai modellezéssel szemben, mivel összetett geometriai konfigurációkkal, heterogén anyagösszetételekkel és kisméretű aktív zónával rendelkeznek. Ezek a sajátosságok jelentősebb kifolyást, nagyobb fluxusgradienseket, valamint jelentősebb spektrális és térbeli heterogenitásokat eredményeznek, ami szükségessé teszi a hagyományos diffúziós közelítésen túlmutató, többcsoportos és magasabb rendű neutrontranszport-módszerek alkalmazását. Ezzel párhuzamosan az SMR-ek fejlesztéséhez elengedhetetlen a reaktorfizikai és termohidraulikai folyamatok nagypontosságú, csatolt szimulációja. Az ilyen multifizikai elemzések alapvető feltételei a reaktortervezés optimalizálásának, a biztonsági elemzéseknek és a hatósági engedélyezésnek. Az aktív zóna viselkedésének megbízható előrejelzése mind állandósult, mind tranziens üzemállapotokban szükséges a biztonság értékeléséhez, beleértve a reaktivitás-visszacsatolásokat, a teljesítményeloszlás változását és az üzemi tranzienseket.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete (BME NTI) kifejlesztette a SPNDYN nevű korszerű determinisztikus reaktorfizikai kódot, amely az SP3 neutrontranszport-közelítést leíró differenciálegyenletek végeselemes megoldásán alapul. A kód alkalmas nagypontosságú zónaszámításokra, és csatolásra került az Apros termohidraulikai rendszerkóddal, így egy multifizikai szimulációs keretrendszert biztosít.
A doktori kutatás célja az Apros–SPNDYN kódrendszer továbbfejlesztése és képességeinek bővítése a korszerű SMR-ek elemzésére. A doktorandusztól az alábbi feladatok elvégzése várható:
- Adjungált SP3 megoldási módszer fejlesztése és implementálása érzékenységvizsgálatokhoz és fejlett reaktorfizikai alkalmazásokhoz.
- Az SPNDYN kód továbbfejlesztése hatékony pálcaszintű SP3 modellezés támogatására, lehetővé téve a nagyfelbontású zónaszámításokat.
- Hatékony tranziens SP3 megoldási módszer kidolgozása térben és időben változó fizikai folyamatok modellezésére (lehetőleg továbbfejlesztett kvázisztatikus módszer alkalmazásával).
- SP3 módszeren alapuló izotópkoncentráció-követő és kiégésszámító modulok implementálása.
- Verifikációs, validációs és benchmark számítások elvégzése, különös tekintettel az SMR-ekre jellemző konfigurációkra.
Az Apros–SPNDYN csatolás meglévő infrastruktúrájára építve a kutatás egyik kiemelt célja fejlett, csatolt reaktorfizikai és termohidraulikai szimulációs módszerek kidolgozása és implementálása SMR-alkalmazásokhoz, amelyek lehetővé teszik a reaktor állandósult és tranziens viselkedésének nagy pontosságú elemzését.
A doktori kutatás eredménye hozzájárul a kis moduláris reaktorok tervezését, biztonsági értékelését és engedélyezését támogató következő generációs szimulációs eszközök fejlesztéséhez, tovább erősítve a BME NTI nemzetközi szinten is korszerű reaktorelemzési kompetenciáit.
Elvárások:
- Magas szintű angol nyelvtudás (írásban és szóban).
- Erős programozási háttér (pl. Python, C/C++ vagy más tudományos számítástechnikai nyelvek).
- Magas szintű szakértelem a reaktorfizikai modellezésben, beleértve a neutrontranszport-elméletet és a zónaszimulációs módszereket.
- Monte Carlo és determinisztikus reaktorfizikai kódok használatában szerzett tapasztalat előnyt jelent.
- A végeselemes módszerek ismerete előnyt jelent.
- Az SPNDYN kód bővítése adjungált fluxuseloszlás meghatározására alkalmas eljárással (Fizikus, Energetikai mérnök MSc)
A BME NTI saját fejlesztésű végeselem reaktorfizikai kódja, az SPNDYN alkalmas a többcsoport diffúziós és SP3 egyenletek megoldására, mely mellett időfüggő, továbbá csatolt termohidraulikai és reaktorfizikai számításokra is megkezdődött a felkészítése. A program hatékonyságát és funkcióbővítését célzó továbbfejlesztési tervben szerepel egy perturbációs, illetve egy kvázistacioner sémát alkalmazó modul kifejlesztése is, melyekhez elengedhetetlen az adjungált diffúziós/SP3 egyenletek megoldása. A hallgató feladata – a kapcsolódó irodalom átfogó áttekintését követően – a többcsoport diffúziós és SP3 egyenletek adjungált alakjának felírása, Galerkin-féle végeselem-módszerrel történő diszkretizációja és megoldása, továbbá az adjungált fluxuseloszlás meghatározására fejlesztett végeselem eljárás SPNDYN kódba történő implementációja és verifikációja. A hallgató opcionális feladata továbbá az adjungált fluxuseloszlás felhasználását célzó SPNDYN eljárások koncepciójának kidolgozása.
A hallgató feladata az NTI-ben fejlesztett végeselem-módszeren alapuló diffúziós kóddal történő tranziens tesztszámítások végrehajtása, mely során a hallgatónak először meg kell ismerkednie az időfüggő diffúziós kódok tesztelésére alkalmazott nemzetközi kinetikus benchmark problémákkal, majd ki kell választania olyan teszteseteket, melyeken a rendelkezésére bocsátott és az általa megismert diffúziós kód számítási képességeit alkalmasan tanulmányozni lehet. A kiválasztott problémákhoz geometriai modellt kell készítenie, továbbá a számításokhoz – célszerűen a GMSH program segítségével – hálókat kell generálnia. Amennyiben állandósult állapotbeli számítással inicializálja a tranziens futtatásokat, úgy az állandósult állapotra, amennyiben rendelkezésre áll a kiindulási állapotra vonatkozó eloszlás, akkor a tranziens számításra vonatkozóan hálófüggetlenségi vizsgálatot kell végeznie. Végül a tranziens számítások végrehajtását követően a kapott eredményeket a vonatkozó irodalomban elérhető referencia eredményekkel összehasonlítva kell értékelnie.
A hallgató feladata először a felsorolt kódok által alkalmazott csoportállandó generálási módszerek megismerése, majd felhasználásra való alkalmasságuk elméleti vizsgálata gömbfüggvények szerinti kifejtésen alapuló transzportközelítéseket alkalmazó determinisztikus kódok esetében. A hallgatónak feladata továbbá, hogy az elméleti vizsgálaton túl következtetéseit egyszerű modellproblémákon keresztül mutassa be, azaz a felsorolt programkódokkal megfelelően megválasztott tesztesetekre csoportállandókat generáljon, majd azok alkalmasságát az NTI-n belül fejlesztett SPN transzportközelítést alkalmazó reaktorfizikai kód segítségével tesztelje. A teszteléshez a hallgató végezze el az SPN kóddal számított, illetve a csoportállandók generálására alkalmas kódokkal kapott referencia-eredményeknek az összehasonlító elemzését. A feladat igényli, hogy a hallgató ismerje meg a felsorolt kódok alkalmazását olyan szinten, hogy egyszerű tesztproblémák modellezését végre tudja hajtani, továbbá a HELIOS 2 kód megismerése, alkalmazása céljából együttműködjön a Paksi Atomerőmű Reaktorfizikai Osztályával.
Lezárt és folyamatban lévő témák:
- BSc Energetika
- Berg Isabel Rita: Zónaszámítások NuScale-jellegű kis moduláris reaktorra (folyamatban, 2027) – témavezető
- Várkonyi Zsófia Julianna: Verifikációs számítások az SPNDYN végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kód tranziens diffúziós moduljával (2026) – témavezető
- Zsiros Antal: Az Apros-SPNDYN csatolt termohidraulikai-reaktorfizikai programrendszer felkészítésének megkezdése az SCW-SMR zónakoncepcióra vonatkozó tranziens számításokra (2025) – témavezető
- Jancsovics Janka: A kétdimenziós C5G7 reaktorfizikai benchmarkprobléma megoldása az SPNDYN kóddal (2022) – témavezető
- Mészáros Péter: A BME Oktatóreaktorán végzett mérések modellezése a DIREMO, végeselem-módszeren alapuló diffúziós kóddal (2020) – témavezető
- Hajas Tamás Zoltán: Zónatartó lemez zónaolvadék okozta sérülésének végeselem-módszerrel történő modellezése (2017) – témavezető
- MSc Energetika
- Vucskics Marcell: Sokcsatornás VVER-440 zónamodell készítése és vizsgálata az Apros rendszerkóddal (folyamatban, 2027) – konzulens
- Mészáros Péter: SCW-SMR üzemanyagkazetta-koncepciók csatolt termohidraulikai és reaktorfizikai vizsgálata (2022) – témavezető
- BSc Fizika
- Kvasz Barnabás: Rúdkilökődés szimulációja a PARCS reaktorfizikai kóddal (folyamatban, 2027) – témavezető
- Csabay Bálint: Hibrid végeselem-módszeren alapuló VVER-440 zónaszámítások (2026) – témavezető
- Bertesina Zeno: Szuperkritikus vízhűtésű kis moduláris reaktor zónakoncepciójának reaktorfizikai vizsgálata az SPNDYN végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kóddal (2021) – témavezető
- Illés Gergely: VVER benchmarkszámítások az SPNDYN végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kóddal (2021) – témavezető
- Bartók Tamás: Az egydimenziós, időfüggő SP3-egyenletek megoldására szolgáló, végeselem-módszeren alapuló program fejlesztése (2019) – témavezető
- Holl Viktor: Az egy- és kétdimenziós SP3-egyenletek numerikus megoldására szolgáló program fejlesztése (2017) – témavezető
- MSc Fizika
- Selmi Bálint: Kettős célú kiégett nukleáris-üzemanyag szállító konténer biztonsági szempontú megalapozása a HELIOS2 kód alkalmazásával (2026) – konzulens
- Mészáros Péter: SCW-SMR koncepció reaktorfizikai és termohidraulikai vizsgálata Ser-pent 2 és Apros kódok segítségével (2023) – konzulens
- Maróti János: Diffúziós és SP3 számítások pontosságának vizsgálata VVER reaktorproblémákon (2023) – témavezető
- Bertesina Zeno: Szuperkritikus vízhűtésű kis moduláris reaktorkoncepció csatolt reaktorfizikai-termohidraulikai vizsgálata (2023) – témavezető
- Illés Gergely: Szuperkritikus vízhűtésű kis moduláris reaktorkoncepció SPN módszeren alapuló reaktorfizikai vizsgálata (2023) – témavezető
- Hajas Tamás Zoltán: Az időfüggő diffúzióegyenlet megoldására szolgáló végeselem-módszeren alapuló program fejlesztése és APROS rendszerkódhoz csatolása (2020) – konzulens
- Holl Viktor: Az SP3-egyenletek megoldására szolgáló, végeselem-módszeren alapuló program fejlesztése (2020) – konzulens
- Szakmérnök képzések
- Petrovics István: Alternatív üzemanyag-ellátás és engedélyeztetés (2025) – konzulens
- Petrovics István: Atomerőművi balesettoleráló-fűtőelemek összehasonlító elemzése (2022) – témavezető
- Kiss László: VVER-1000 tranziensek vizsgálata oktatási célú szimulátor program segítségével (2020) – témavezető
- Kovács Zsolt: Kis moduláris reaktorok alkalmazásának és fejlesztésének aktualitásai, lehetséges elterjedésük értékelése (2020) – témavezető
- Németh Zoltán: Biztonsági hűtővízrendszerek típusai, összehasonlítás a Pakson alkalmazott hűtővízrendszerrel (2020) – konzulens
- Tóth György: A Duna hőmérsékletének vizsgálata Paks 2 üzembelépésével (2020) – konzulens
- Zubály Áron: Negyedik generációs reaktorok elterjedésének lehetőségei és korlátai (2020) – témavezető
TDK témavezetői tevékenység, eredmények
TDK
- 2017: Zónatartó lemez zónaolvadék okozta sérülésének végeselem-módszerrel történő modellezése (Hajas Tamás Zoltán), Atomenergetika szekció, I. helyezett, Rektori Különdíj
- 2018: Az időfüggő diffúzióegyenletet végeselem-módszerrel megoldó program fejlesztése (Hajas Tamás Zoltán), Nukleáris technika – Orvosi fizika szekció, II. helyezett
- 2019: Tranziens reaktorfizikai folyamatok vizsgálata saját fejlesztésű, végeselem-módszeren alapuló diffúziós kóddal (Hajas Tamás Zoltán), Nukleáris technika szekció, II. helyezett
- 2020: A BME Oktatóreaktorán végzett mérések modellezése a DIREMO, végeselem-módszeren alapuló diffúziós kóddal (Mészáros Péter), Nukleáris technika és Orvosi fizika szekció, dicséret
- 2021: Diffúziós VVER zónaszámítások az SPNDYN végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kóddal (Illés Gergely), Nukleáris technika és orvosi fizika szekció, II. helyezett
- 2022: Hibrid végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kód fejlesztése az SCW-SMR reaktorkoncepció vizsgálatához (Illés Gergely), Nukleáris technika szekció, I. helyezett
- 2022: Az SPNDYN reaktorfizikai kód alkalmazhatóságának vizsgálata pálcaszintű zónaszámításokra (Jancsovics Janka), Nukleáris technika szekció, III. helyezett
- 2022: SCW-SMR koncepció reaktorfizikai és termohidraulikai vizsgálata Serpent 2, RELAP5 és Apros kódok segítségével (Mészáros Péter), Nukleáris technika szekció, dicséret
- 2024: SCW-SMR zónakoncepcióra vonatkozó csatolt egyensúlyi zónaszámítás aktualizált ciklus eleji töltettervvel (Várkonyi Zsófia Julianna), Atomerőművek fizikája, dicséret
- 2025: Zónaszámítások NuScale-jellegű kis moduláris reaktorra (Berg Isabel Rita), Atomreaktorok szekció, III. helyezett
- 2025: A rod cusping jelenség csökkentését célzó vizsgálatok végeselem módszert alkalmazó reaktorfizikai kódban (Várkonyi Zsófia Julianna), Atomreaktorok szekció, II. helyezett
- 2025: Apros-SPNDYN csatolt reaktorfizikai-termohidraulikai programrendszer felkészítésének megkezdése az SCW-SMR zónakoncepcióra vonatkozó tranziens számításokra (Zsiros Antal), Atomreaktorok szekció, jutalom
OTDK
- 2021: Tranziens reaktorfizikai folyamatok vizsgálata saját fejlesztésű, végeselem-módszeren alapuló diffúziós kóddal (Hajas Tamás Zoltán); Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Fizika Alszekció, Atommag- és Nukleáris Fizika Tagozat, I. helyezés
- 2021: A BME Oktatóreaktorán végzett mérések modellezése a DIREMO, végeselem-módszeren alapuló diffúziós kóddal (Mészáros Péter); Műszaki Tudományi Szekció, Épületgépészet Tagozat, Különdíj
- 2023: Diffúziós VVER zónaszámítások az SPNDYN végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kóddal (Illés Gergely); Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Fizika Alszekció, Nukleáris Szimulációk Tagozat, dicséret
- 2023: Hibrid végeselem-módszeren alapuló reaktorfizikai kód fejlesztése az SCW-SMR reaktorkoncepció vizsgálatához (Illés Gergely); Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Fizika Alszekció, Nukleáris Szimulációk Tagozat, I. helyezés
- 2023: SCW-SMR koncepció reaktorfizikai és termohidraulikai vizsgálata Serpent 2, RELAP5 és Apros kódok segítségével (Mészáros Péter); Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Fizika Alszekció, Nukleáris Szimulációk Tagozat, dicséret
- 2023: Az SPNDYN reaktorfizikai kód alkalmazhatóságának vizsgálata pálcaszintű zónaszámításokra (Jancsovics Janka); Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Fizika Alszekció, Nukleáris Szimulációk Tagozat, dicséret