Haszonos Információk Hallgatóknak

Miért így épül fel a képzés?

Az Orvos Fizika specializáció tanrendjét úgy alakítottuk ki, hogy az itt végzett hallgatók a szakmában felmerülő kihívásoknak magabiztosan tudjanak eleget tenni. Folyamatos kapcsolatunk a klinikai és ipari résztvevőkkel biztosítja, hogy az itt átadott tudás, a felvetett kérdések és a rájuk adott válaszok naprakészek. Fő célunk, hogy a Sugárterápiás  és Képalkotó Diagnosztikai klinikai alkalmazások, kutatások és a műszerfejlesztés számára képezzünk a szakma aktuális helyzetét jól ismerő, a felmerülő szakmai kérdésekhez szakszerűen és kreatívan hozzáállni tudó fizikusokat.

Alapozó és különbözeti tárgyak

Az MSc  képzésre várjuk a fizikus és műszaki alapképzésből jövőket (pontos lista itt), náluk különbözeti tárgyakat nem írunk elő, de feltételezzük, hogy rendelkeznek az Orvosi Fizikához köthető olyan ismeretekkel, melyekre magasabb szintű tudást építhetünk. Feltételezzük például, hogy a nukleáris méréstechnikában sztenderdnek számító szcintillációs detektorokat a hallgatók már kézközelből megismerték, és a Nukleáris Medicina tárgy és laborgyakorlatok során már kezdhetjük a pozícióérzékeny detektorok ismertetésével. A BME fizika alapszak során ezeket az ismereteket oktatjuk, a máshonnan jövő hallgatók számára a képzés utolsó félévéig teljesítendő  Orvosi Fizika Alapismeretek tárgyban foglaljuk össze. Ha valaki a korábbi képzése során méréskiértékelést, kísérleti magfizikát, nukleáris méréstechnikát és sugárvédelmet nem tanult, a BME fizika alapszak tárgyainak felvételével pótolhatja a hiányosságokat. Sokszor felmerül még, hogy az OF specializáción a szigorlat részét képező (elméleti) Magfizika tárgy megértéséhez sokat segít a kvantummechanika ismerete, bár ezt nem írjuk elő, de ajánljuk azoknak, akik korábbi tanulmányaik során még nem hallgattak kvantummechanikát.

Más alapképzésről érkezők számára a Fizikus Mesterképzés Szakbizottsága személyre szabottan, a hallgató korábbi tanulmányai figyelembe véve különbözeti tárgyakat ír, írhat elő.

Mintatanterv és a tárgyak időzítése (szigorlat, stb.)

A tárgyak ajánlott felvételi sorrendjét itt lehet megtalálni, ennek lényegét próbáljuk itt összefoglalni. A 3.-4. félévben ajánljuk letenni az Orvosi Fizika Szigorlatot, melynek tételsorsa itt található. Ezzel a vizsgával szeretnénk azt a tudást megszerzettnek látni, ami az orvosfizikusi szakma műveléséhez szerintünk leginkább szükséges: Sugárterápia, Orvosi Képalkotás, Nukleáris Méréstechnika, Sugárvédelem és Jogi Szabályozása, Magfizika. A sikeres szigorlati vizsgához érdemes megismerkedni a következő tárgyak anyagával:

különösen az első öt tárgyra helyezve a hangsúlyt.

A Fizikus MSc kötelező tárgyain és a szigorlathoz szükséges tudáson kívül szükséges még az Orvosi Fizika Laboratórium elvégzése, ami a többi specializációtól eltérően a tavaszi félévben tartunk. A Laboratórium gyakorlatainak egy része évente frissülhet az ipari résztvevők által delegált laboralkalmak miatt, ezért a tantárgyleírás helyett érdemes a tantárgy aktualizált honlapján követni . Szintén kötelező a  Funkcionális Anatómia tárgy, melyet kiegészítendő ajánljuk az Élettan tárgy elvégzését is azok számára, akit a klinikai alkalmazás érdekel mélyebben. Kötelező továbbá a Sugárbiológia tárgy, mely szükséges az ionizálós sugárzással működő terápiás és diagnosztikai eljárások élettani hatása miatt.

Diplomamunka

A képzés egyik legfontosabb eleme a diplomamunka-készítés: a hallgató a témavezetőjével heti rendszerességgel konzultálva a tudományterület jelenleg is érdekes, releváns kérdésére keres választ. A munka jelenthet meglévő technológia tesztelését, értékelését vagy éppen újszerű célra történő alkalmazását; egy korszerű technológia kísérleti, szoftveres vagy modellezési megvalósítását; protokollok és eljárások összehasonlítását, stb.  A diplomamunka elkészítése során a hallgató az órák keretében megszerzett tudását és képességeit megtanulja kreatívan felhasználva egy probléma megoldására összpontosítani. Az Orvosi Fizika alkalmazott tudomány, ezért a témakiírások gyakran klinikai, kutatóintézeti vagy ipari szereplőktől származnak és egy-egy jelenleg is megoldásra váró problémát vetnek fel.

A diplomamunka elkészítése három szemesztert és egy nyári gyakorlatot ölel fel, az utolsó szemeszterben a hallgató már csak a diplomamunkáján dolgozik. A témakiírások évről évre változnak, friss problémákat takarnak. A témák legtöbbször célzottan, egy-egy hallgató számára, érdeklődésének és képességeinek megfelelően születnek meg, azaz érdemes a hallgatóknak  az érdekesnek látszó tématerületeken aktív oktatókkal,  kutatókkal, klinikákkal, kutatóintézetekkel és cégekkel felvenni a kapcsolatot, hogy a témakiírások megszülessenek. Erre a hallgatóknak már az első félévük során érdemes gondolni, hiszen a második félévtől már kezdődik a diplomamunka kidolgozása az  Önálló laboratórium OF1, Önálló Laboratórium OF2, Szakmai gyakorlat OF és a Diplomamunka-készítés OF tárgyak keretében. A lehetséges témavezetőkkel való kapcsolatfelvételben segítségért lehet fordulni dr. Pesznyák Csillához (Sugárterápia, Sugárbiológia, Sugárvédelem) és dr. Légrády Dávidhoz (Orvosi Képalkotó Diagnosztika). A lehetséges témakiíró  intézmények (nem teljes) listája itt található. A témakiírások megszületésének tipikus ideje az őszi félév második fele a tavaszi Önálló Laboratórium OF1-hez, vagy a tavaszi félév vége az őszi kezdésűhöz. Tehát már az első lehallgatott félév vége felé esedékes a témakeresés!

A nyári gyakorlatot a hallgató szinte mindig a témájában, a témát kiíró cégénél, intézetnél, vagy az NTI-ben végzi. A gyakorlat igazolását a témavezető teszi meg, röviden leírva az elvégzett munkát. A hallgatónak néhány oldalas beszámolót is kell készítenie. Az igazolásokat és az összefoglalásokat a szakirányfelelősnekhttp://www.reak.bme.hu/munkatars/oktatok/legrady-david.html kell elküldeni.

Nehéz eldönteni a képzés első szemeszterének végére, hogy melyik téma lesz igazán érdekes, melyik téma illik a hallgató képességeihez, hozzáállásához, attitűdjéhez, motivációjához. Sokszor egy téma megismerésébe csak némi munkát belefektetve válik tisztává, hogy megfelelő volt-e a témaválasztás. Lehetőség van ezért a téma módosítására, ez jó, ha a nyári gyakorlat előtt megtörténik, lehetőség szerint nem később, mint az Önálló Laboratórium OF1 tárgy elvégzése után.

Záróvizsga

A záróvizsga során elsősorban arról szeretnénk meggyőződni, hogy

  • a hallgató képes volt-e értő módon alkalmazni a specializáció elvégzése során megszerzett tudását a Diplomamunkája elkészítése során,
  • a Diplomamunkájához szükséges szakértelmet részletekbe menően megértette és megtanulta-e,
  • a Diplomamunkájához nem szorosan kapcsolódó orvosfizikai témákban is hozzáértő-e.

A záróvizsga központi eleme a diplomamunka bemutatása és megvédése az opponens bírálatára és a záróvizsgabizottság kérdéseire válaszul. A vizsga második felében hallgató két tételcsoportból húz kérdést. Az egyik csoport a szűkebb értelemben a diplomamunkájához kötődő tantárgy tételsorából, például MRI témájú diplomamunka esetén a Mágneses Rezonancia és klinikai alkalmazásai tárgy tételsorából. A másik csoport a témájához kevésbé kötődő orvosfizikai témakör általános tételsorát takarja: ha a diplomamunka képalkotó diagnosztikához inkább kötődő területen született, akkor az Általános Sugárterápiás Tételsort, ha a sugárterápiához közelebb álló területen született, akkor az Általános Képalkotás Tételsort.

Általános záróvizsga tételsorok:

Általános Sugárterápiás Tételsor

Általános Képalkotás Tételsor

Részletes záróvizsga tételsorok (a leggyakoribb tárgyak listája):

Orvosi Képalkotás

Monte-Carlo módszerek

MRI

Nukleáris Medicina

Részletes Sugárterápiás Tételsor

A képzés során elkészült diplomamunkák

A Fizikus MSc diplomamunkái nyilvánosak ( esetenként titkosítás kérhető ), az Orvosi Fizika területén született dolgozatok megtalálhatók itt.